• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Rizlingek másodszor

Rajnai rizling

E fajtát közel 1500 hektáron termesztjük. Legnagyobb arányban a Kunsági borvidéken fordul elő, ahol az 500 hektárt is meghaladja a termesztési területe. Emellett elterjedt még a Tolnai, a Hajós-Bajai, az Etyek-Budai, a Badacsonyi, a Móri, a Pannonhalmi és a Balatonboglári borvidékeken.

Ahogy nevében is benne van, eredete a Rajna vidékére tehető. Egyes vélemények szerint már a rómaiak korában is termesztették. Az biztos, hogy egyike a legrégebb óta termesztett fajtáknak.

Európában (Németország, Olaszország, Luxemburg) és a világban (Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrika) is elterjedt. Németországban a Rajna, a Mosel vidékén, Franciaországban Elzászban nem csak száraz, hanem töppedt, aszúsodott fürtjeiből kiváló desszert-, nemesenrothadt (pl. a híres Trockenbeerenauslese) és jégborok is készülnek.

Hasonnevei: Weisser Riesling, Rizling ryzsky, Johannisberger, Rheinriesling. Klónjai: Rajnai rizling 378, 391, Bb.49/1, Bernkastel 68 és a B.7 (fürtkocsánybénulásra kevésbé érzékenyek), Gm.110, Kt.3.

Erős növekedésű tőkéin sok vesszőt nevel.  Fürtje kicsi (80 g körüli), hengeres, tömött, rövid fürtkocsányú. Bogyói aprók, sárgászöldek, gömbölyűek, vastag héjúak, lédúsak.

Hosszú tenyészidejű, október elején érő fajta. Mustja általában 17-18 mustfokkal, magas 10-12 g/l savtartalommal bír. Rendkívül fagytűrő (ezért terjedhetett el az Alföldön).

Rothadékony, érzékeny a lisztharmatra és hajlamos lehet a fürtkocsánybénulásra is. Magas művelésre alkalmas, szálvesszős metszést igényel. Sűrű lombozatot nevel, ezért zöldmunkaigénye nagy.

Bora testes, kemény, illat-zamatanyagai nem túl intenzívek, de rendkívül komplexek. A citrusos jegyek mellett mineralitás, petrolosság (különösen a már érett korú bort) jellemzi.

Rizlingszilváni

A Rizlingszilvánit körülbelül fele akkora területen termesztjük, mint az Olasz rizlinget. A Mátrai borvidéken kiemelkedően nagy az aránya (közel 900 hektáron fordul elő). Ezen kívül azonban még sok más területen elterjedt, pl. a Kunsági, a Neszmélyi, a Balatonfüred-Csopaki, az Egri, a Balatonboglári, a Bükki borvidékeken.

Külföldön leginkább nemesítője után kapott neve, Müller Thurgau ismert. Eredetileg a Rajnai rizling és a Zöld szilváni keresztezéséből létrejött fajtának tartották, de az utóbbi években ezt többen megcáfolták. A Rajnai szerepe biztos, de a másik szülőként már sok fajtát emlegettek, pl. a Chasselas-t is. A legutóbbi nézetek szerint talán a Madleine Royale lehetett az.

Elterjedési területei: Németország (Baden, Rheinhessen és Rheinpfalz), Ausztria, Szlovákia, Svájc, Anglia, Franciaország, Szlovénia, de még Új-Zélandon is előfordul.

Hasonnevei: Rizvanac, Müller Thurgau blanc. Klónjai: Rizlingszilváni Bb.650/1, Rizlingszilváni D.100, Rizlingszilváni K.3. Ez utóbbi klón magasabb termést ad, több savval és illatanyaggal.

Erős növekedésű. Fürtje közepes méretű (140 g körüli), kissé vállas, közepesen tömött, fürtkocsánya erősen fásodik. Bogyói középnagyok, kissé megnyúltak, sárgásfehérek, vékony héjúak, fűszeres ízűek, lédúsak.

Rövid tenyészidejű, korán fakad és érik. Mustja általában 17-18 mustfokkal, alacsony 6-7 g/l savtartalommal bír. Kissé fagyérzékeny, erősen rothad. Rövid metszéssel is kielégítő termést ad. Ritka lombú fajta.

Bora inkább lágy, reduktív technológiára alkalmas, illatos, kicsit muskotályos jellegű.

Gyöngyrizling

Ezt az alig ismert fajtát kevesebb, mint 50 hektáron termesztjük. Előfordul a Szekszárdi, a Mátrai, az Egri, a Kunsági, a Badacsonyi és a Balatonfüred-Csopaki borvidéken.

Csizmazia József és Bereznai László nemesítette Rajnai rizling és Csaba gyöngye keresztezésével.

Középerős növekedésű. Fürtje kicsi, vállas és tömött, benne a bogyók is kicsik, zöldes színűek, vékony héjúak.

Rövid tenyészidejű, a biológiai érettség állapota viszonylag rövid idejű, ezért a szüret időpontját jól meg kell választani. Kevés hónaljhajtást nevel. Jó fagytűrő, de rothadékony.

Bora kellemesen muskotályos jellegű, finom savakkal.

Források

BÉNYEI F.-LŐRINCZ A. (2005): Borszőlő-fajták, csemegeszőlő-fajták és alanyok.
Mezőgazda Kiadó, Budapest
HAJDU E. (2003): Magyar szőlőfajták. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Pincefalvak.hu

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

 

Szavazások

Milyen gyakran jár pincefalvakban?
 


Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés