• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Rizlingek először

Olasz rizling

Az Olasz rizling a legelterjedtebb fehérborszőlő-fajtánk. Közel 5500 hektáron termesztjük. Tokaj-Hegyalja kivételével minden borvidékünkön nagyobb területen megtalálható. A Badacsonyi, a Balatonfüred-Csopaki, a Balatonfelvidéki, a Pannonhalmi, a Nagy-Somlói, a Pécsi és a Zalai borvidékeken a legelterjedtebb.

Eredete máig nem teljesen tisztázott. Valószínűleg a XIX. században került be hazánkba Franciaországból. Ami biztos, hogy a filoxéravészt követő fajtaváltás idején kezdték telepíteni nagyobb volumenben.

Európában, legnagyobb arányban nálunk termesztik, de néhány országban pl. Ausztria, Olaszország, Csehország, Szlovákia, Románia szintén előfordul.

Rengeteg hason névvel illetik: Welschriesling, Taljanska grasevina, Riesling Italien, Rizling Vlassky, Italian Riesling, White Risling. Hazánkban a „Rizling”-en általában e fajtát értjük, míg külföldön a Rajnai rizlinget. Nevének írásmódja sem egyértelmű az egyes forrásokban, de még a palackozott borokon sem. Hivatalosan külön kell írni.

Több alfajtája létezik, amelyek kevésbé ismertek, pl. Cifra rizling, Rugós rizling, Sallangos rizling. Számos kutatás alapja volt és ma is az e fajta, így nem véletlen, hogy ma már számos államilag elismert klónja van: B.5 (lágyabb, magasabb cukortartalmú), B. 14 (savasabb), B.20 (többet terem), GK1 (nagyobb termés, több illat-zamatanyag), GK 18 (savasabb), GK 37 (korábbi érésű).

Középerős tőkéjű, fürtje inkább kicsi (100 g körüli), hengeres, tömött és rajta gyakran mellékfürt is van, ami megkönnyíti felismerését. Bogyói szintén kicsik, sárgásak, gömbölyűek, vékony héjúak, lédúsak nagy bibeponttal, ami szintén fontos fajtabélyeg.

Későn fakad és érik, bő terméssel. Mustja általában 15-17 mustfokkal (kiváló évjáratokban, vagy későn szüretelve még ennél is jóval magasabb cukortartalommal is), 8-9 g/l savtartalommal bír. Viszonylag fagytűrő, de kissé rothadékony és a lisztharmatra, peronoszpórára is érzékeny.

A melegebb fekvésű, délies lejtők különösen kedvezőek számára. Alacsony és magas művelésen, szálvesszős és rövidmetszéssel is kielégítően terem. Zöldmunkaigényes, mivel sok hajtást nevel.

Megbízhatóan terem, de érzékeny a szárazságra, a magnézium-hiányra. Ez utóbbi esetben a fürtkocsánybénulás (ami Zweigelt-betegség néven is ismert) tünetei jelennek meg rajta (beszáradt kocsány, „betöppedt”, kellemetlen ízű bogyókkal).

Bora kellemesen virágillatú, harmonikus savtartalmú, leginkább a keserű mandulára emlékeztető ízű. A termőhely adottságait jól tükröző fajta, például Csopakon lágyabb, Balatonederics környékén magasabb savakkal, a Somló-hegyen pedig tüzesebb karakterrel rendelkezik. Jó évjáratban, későn szüretelve különleges minőségű desszertbor készítésére is alkalmas, nem ritka, hogy akár aszúszemeket is találunk a jól beért fürtjein. Ausztriában egyes termőhelyeken (pl. Weinviertel) még habzóbort is készítenek belőle.

Nosztori rizling

Az alig 10 hektárnyi területen termesztett fajta a Badacsonyi és a Pécsi borvidéken található meg ültetvényes formában.

Bakonyi Károly és munkatársai nemesítették Olasz rizling és a Szürkebarát fajták felhasználásával.

Középerős növekedésű. Fürtje közepes nagyságú, hengeres, tömött és az Olasz rizlingnél nagyobb mellékfürtű. Bogyói viszont kicsik, gömbölyűek, zöldesek, vékony héjúak, rágósak, sok és nagy magvúak.

Az Olasz rizlingnél korábbi érésű, magasabb mustfokkal érő fajta. Kevésbé rothadékony, de a lisztharmatra igen fogékony fajta.

Bora harmonikus savtartalmú, de kevésbé fajtajelleges.

Magyar rizling

Bakonyi Károly
munkásságának gyümölcse e fajta is, de csak alig néhány területen találjuk meg, leginkább a Balaton-felvidéken.

Fajtahibrid, a következő fajták keresztezése révén jött létre: (Olasz rizling x Ezerjó) x (Olasz rizling x Szürkebarát).

Erős növekedésű. Bőtermő. Fürtje közepes nagyságú, vállas, tömött, bogyói kicsik, gömbölyűek, sárgászöldek.

Szeptember végén érik, 17-18 mustfokkal, magas savtartalommal. Rövidcsapra is elegendő metszeni. Viszonylag fagytűrő és a szárazságot is jól tolerálja.

Bora magas savtartalmú, illat-zamatanyagban gazdag, telt, pezsgőkészítésre is alkalmas.

Bánáti rizling

Ezzel a fajtával szintén csak helyenként lehet találkozni, pl. a Balaton-felvidéken, Pécs, Villány környékén és az Északi-középhegységben.

A nevének megfelelően a Bánátból eredeztetik e fajtát.

Gyenge növekedésű, középnagy, vállas, tömött fürtű. Benne középnagy, megnyúlt, sárgászöld, vastag héjú bogyók jellemzők.

Késői érésű, érzékeny a terhelésre, akár gyorsan le is gyengülhet huzamosabb idejű nagy terhelések mellett. Érdemes ezért inkább rövidcsapra metszeni. Fagyérzékeny és kicsit rothad is.

Bora kevésbé testes, fajtajelleges, de inkább diszkrét, savai nem kifejezetten markánsak.

Források

BÉNYEI F.-LŐRINCZ A. (2005): Borszőlő-fajták, csemegeszőlő-fajták és alanyok.
Mezőgazda Kiadó, Budapest
HAJDU E. (2003): Magyar szőlőfajták. Mezőgazda Kiadó, Budapest

Pincefalvak.hu

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

 

Szavazások

Milyen gyakran jár pincefalvakban?
 


Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés