• A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Guyot-művelés

A combművelés (vagy ahogy inkább mostanában ismert Guyot-művelés) nevét arról kapta, hogy a törzsének az alsó része vastagabb, mint a felső, így kvázi egy fordított combra hasonló formát mutat. A törzs ennél a művelésmódnál nem ágazik el. A törzs végén csapos vagy szálvesszős metszést folytatnak. A meghagyott szálvesszőt (10-12 rügyes) erősen ívelik, és esetleg alatta ugarcsapot hagynak meg.

A Guyot-művelésnél a törzs egyenletes vastagságú, rajta a csercsapos váltómetszés szabályai szerint a hosszú metszési elem alatt mindig hagynak ugarcsapot és a szálvesszőt vízszintesen kötözik le.

Többféle változatai alakultak ki: az egyszerű Guyot mellett létezik kettős Guyot-művelés (pl. Portóban ezt a formát előszeretettel használják), amikor két jobbra és balra álló rövid elágazáson nevelt szálvesszőt kötnek le. A törzsmagasság szerint lehet alacsony (kb. 30 cm magas törzsű), középmagas (50-60 cm) és magas (80 cm feletti) Guyot. A szálvessző lekötési módja szerint pedig pl. Erdélyben előfordul egy merőben más formát alkalmaznak, amikor nem vízszintesen kötik le a vesszőt, hanem egy kör alakban a tőkéhez rögzítik. Ez az erdélyi karikás combművelés.

A Guyot művelésnél a szálvesszőt egy segédhuzalhoz rögzítik, a rajta kialakuló hajtásokat pedig páros huzalok közé rendezik. A művelésmódra jellemző sor- és tőtáv: 1,5-2 m x 1-1,2 m körül alakul.

A Guyot-művelés kialakítása során az első évben a szaporító anyagot két rügyre metszik vissza és két hajtást nevelnek rajta. A következő évben az egyik vesszőt hosszú csapra, a másikat két rügyre vágják vissza. A harmadik évben ismét egy függőleges helyzetű hosszúcsapot és egy biztosító csapot hagynak. (Ha már az előző évben a törzsmagasságnak megfelelő hosszúságú és jól fejlett a vessző, akkor abból egy menetben is kialakítható a törzs). A negyedik évben egy szálvesszőt és egy ugarcsapot hagynak meg.

E művelésmód előnyei, hogy vékony, szellős lomb alakítható ki és a metszése nem bonyolult. A zöldmunkák jól, könnyen elvégezhetők. Hátrányának épp a vékony lombfal miatt a fürtök napperzselés veszélyét tartják. Azokon a területeken fejlődik a legszebben az ilyen művelésű tőke, ahol a fagyveszély kisebb, tápanyagban gazdag (a kevés idős fás rész miatt kevesebb tartaléktápanyagot tud raktározni és stresszhatás esetén a zöld részeknek szolgáltatni), jó vízellátottságú. A fajták közül pedig leginkább a hosszú metszést igénylők számára javasolandó.

Források

KOZMA P. (1993): A szőlő és termesztése II. Akadémiai Kiadó, Budapest
LŐRINCZ A-ULCZ A.-BODOR P. (2009): Borvidékeink. Kézirat
Pincefalvak.hu

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

 

Szavazások

Milyen gyakran jár pincefalvakban?
 


Hirdetés

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés