A Duna Borvidéki Régió 2002-ben jött létre. Megalakulását a 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet ratifikálta. Az alföldi borvidékeket, így a Kunságit, a Csongrádit és a Hajós-Bajait foglalja magába. Tevékenységét a Duna Borrégió Borút Egyesület koordinálja.

Az alábbiakban rövid áttekintést nyújtunk arról, hogy a 2007-es felmérések alapján mely fajták (borvidékenként a legfontosabb 15-öt soroljuk fel) találhatók meg legnagyobb arányban az egyes borvidékeken. Kiemeltük továbbá az adott borvidéken legelterjedtebb és a jelentős termesztési hagyományokkal bíró fajták nevét.

Csongrádi borvidék

A Csongrádi borvidék Csongrád megyében található. Keleten a Tiszával határos, nyugaton és északon közvetlenül kapcsolódik a Kunsági borvidékhez, míg délen egészen az országhatárig húzódik. 1990-ben az Alföldi borvidék egy részéből jött létre. Jelenleg 19 helyiség tartozik hozzá, területe pedig közel 2000 ha. Legelterjedtebb fajtái sorrendben: Kékfrankos, Kövidinka, Rajnai rizling, Kunleány, Zweigelt, Olasz rizling, Chasselas, Zalagyöngye, Cabernet franc, Zöld veltelíni, Kadarka, Cserszegi fűszeres, Chardonnay, Ottonel muskotály, Rizlingszilváni.

Hajós-Bajai borvidék

A Hajós-Bajai borvidék Bács-Kiskun megyében a Duna-Tisza-közének délnyugati, a Dunához és az országhatárhoz egyaránt közel eső részén, a Bácskai-hátság és a Dunamenti-síkság egyes részein alakult ki. Az Alföldi borvidék egy részéből 1990-ben jött létre a Hajós-Vaskúti borvidék, mely változatlan kiterjedésben 1998-ban kapott új nevet, s lett Hajós-Bajai borvidék. Településeinek száma 16, területe pedig kb. 2300 hektár.

A Hajós-Bajai borvidék legnagyobb felületen termesztett fajtája a Kékfrankos, amelyet a Cabernet sauvignon, a viszonylagos fagytűrésével kiemelkedő Cserszegi fűszeres, majd a Zweigelt, a swzintén fagytűrő Kunleány, a Chardonnay, a Chasselas, a Királyleányka, a Rajnai rizling, a Cabernet franc, az Olasz rizling, a Zala gyöngye, a Szürkebarát, a Kadarka és a Pinot noir követ.

Kunsági borvidék

A Kunsági borvidék szőlőterületei Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye területén, nagyrészt az Alföldön helyezkednek el, kivéve a Bénye, Gomba és Monor községek határában lévő szőlőket, melyek a Gödöllői-dombsághoz tartozó Monor-Irsai-dombság délnyugati nyúlványának lejtőire települtek. A borvidéknek 1998. január 1-től nem csak a neve változott meg a korábbihoz képest Kiskunságiról Kunságira, hanem kiterjedése is jelentősen megnövekedett, s településeinek a száma 57-ről 97-re bővült. Ma pedig összesen 106 település alkotja. Több mint 25000 hektárnyi szőlőterületével hazánk legnagyobb kiterjedésű borvidéke.

A Kunsági borvidéken egészen az 1970-es évekig a tömegbort adó pontuszi fajták (Ezerjó, Kövidinka, Kadarka, Arany sárfehér (Izsáki), Piros szlanka, Mézes fehér, Pozsonyi fehér, stb.) egyeduralkodók voltak. Azóta viszont az alföldi szőlőültetvények fajtaösszetétele átalakulóban van, egyre növekedik a minőségi fehér- és vörösborszőlő-fajták (pl. Rajnai rizling, Cserszegi fűszeres, Kékfrankos), valamint a jó minőségre képes, takarás nélkül is biztonságosan termeszthető rezisztens és fagytűrő fajták területe (pl. Kunleány, Bianca, Zalagyöngye).

A múlt század végén a borvidék több mint 75%-án fehérborszőlő-fajtákat termesztettek, a vörösborszőlő-fajták aránya nem érte el a 25%-ot, és ez az arány azóta sem nagyon változott. A fajtaválaszték igen gazdag, a felmérések alkalmával rendszerint 75-80 fajtát vesznek listába.

A területi rangsor a Kunsági borvidéken az utóbbi években lényegében nem változott. A legelterjedtebb fajta a közel 3500 ha-on termesztett Kékfrankos, utána a Cserszegi fűszeres, a Zalagyöngye, az Arany sárfehér (Izsáki) és az Ezerjó következnek. E fajták területe meghaladja az 1500 hektárt. Utánuk sorrendben a Bianca, a Kunleány, a Kövidinka, a Chasselas, a Rajnai rizling, a Zweigelt, a Kadarka, a Rizlingszilváni, a Lakhegyi mézes és az Olasz rizling következik.

Mindezek alapján jól látszik, hogy az Alföldön hagyományosnak számító Ezerjó, Kadarka, Kövidinka és Arany sárfehér fajták az elmúlt évtizedekben ugyan kisebb jelentőséggel bírnak, mint korábban, de továbbra is szerves részét képezik a Duna Borrégió szőlőtermesztésének. A régióban is az élre tört a fajták rangsorában a megbízhatóan termő Kékfrankos, amely ma hazánk legelterjedtebb szőlőfajtája.

Források

LŐRINCZ A.-ULCZ A.-BODOR P. (2009): Borvidékeink. Kézirat, Budapest

pincefalvak.hu